A Banki Hitelkárosultak Egyesületének elnöke úgy véli, hogy a lakóingatlanok árverezése csupán az önálló bírósági végrehajtók számára jó az árverezés után járó magas jutalék miatt, ám egyébként nem jelent megoldást.

Az árverés azért sem megoldás, mert a pénzintézetek sokszor még a kifolyósított tőkét sem kapják vissza az ingatlan értékesítéséből. A Bankszövetség tapasztalata szerint a pénzintézetek most már nem adják át olyan hamar végrehajtásra az ügyleteket, mert elismerik, hogy ez költséges és nem jelent hatékony megoldást.

Az Egyesület úgy véli, hogy a pénzintézeteket kötelezni kellene arra, hogy az adósokkal tárgyaljanak a törlesztések könnyítéséről. Ezt ugyan a bankok a Magatartási Kódexben vállalták, de jelenleg még nem megfelelően működik, mivel a hitelnyújtók arra hivatkoznak, hogy biztonságban kell tudniuk a betétesek pénzét is.

A PSZÁF adataiból az derül ki, hogy körülbelül 200-300 ezer háztartásnak okoz problémát az esedékes törlesztő részlet kifizetése, illetve sokan már most késedelmesen törlesztik hitelüket, ami azzal jár, hogy hamarosan felmondhatják kölcsönszerződésüket a bankok.

A kilakoltatási moratóriumot először a Bajnai-kormány rendelte el, tekintettel a téli időszakra. A jelenlegi miniszterelnök, Orbán Viktor 29 pontos – június 8-án – bemutatott akciótervéből már kiderült, hogy a kilakoltatási moratóriumot az idei év végéig meg kívánják hosszabbítani.

Ezt követően a kormány be is vezette ezt a moratóriumot. A kilakoltatási moratórium a kihirdetésével egy időben hatályossá is vált. A rendelet értelmében 2010. december 31-ig nem értékesíthető a kötelezett által lakott ingatlan, illetve árverési hirdetményt is majd csak ezen időpont után lehet közzétenni.

Hasonló bejegyzések: